Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.
Seneca
Eredetileg nem is pszichológus akartam lenni, hanem nyelvtanár. Gimnazista koromban egyáltalán nem volt a látóteremben a pszichológia. Elkötelezetten nyelvet tanultam és készültem az egyetemi felvételire, hogy egyszer majd angol-német szakos tanár lehessek. Fel is vettek az ELTÉ-re, belevágtam a nyelvszakos életbe, ami sajnos egyáltalán nem olyan volt, mint amilyennek elképzeltem. Az első évben már érzékeltem, hogy talán nem teljesen nekem való ez a szak, de kitartottam. Következő évre viszont egyértelművé vált, hogy az az út nem oda vezet, ahová én el szerettem volna jutni, de már a célom sem az volt, hogy tanár lehessek. Megérett a helyzet az újratervezésre, miközben sokan próbáltak lebeszélni, hogy ennyi munkát, amennyit befektettem addig az egyetemi képzésbe, plusz a felkészülésre, már nem lehet veszni hagyni. Valóban, több évnyi készülés, tanulás volt mögöttem, mégis beláttam, hogy ez az út nem visz tovább, és inkább nem pazarlok el több időt és váltok. Hála a tanárképzésen tanított pszichológia tárgyaknak, addigra láttam, hogy sokkal inkább az lesz inkább a nekem való pálya. Máig úgy gondolom, hogy életem egyik legjobb döntése volt váltani.
Később, amikor már pszichológusként felnőttekkel dolgoztam, akik, bár különféle élethelyzetekben voltak és eltérő problémákon szerettek volna dolgozni, egy idő után kezdtek felmerülni olyan kérdések, hogy:
Megérintett a keresésük és szerettem volna kísérni tudni őket ezen az úton. Bár rengeteg önismereti módszer elérhető ma már, és az önismeretet fejlesztve sokféle útvonalon is közelebb lehet jutni ezekhez a kérdésekhez, mégis olyan módszereket szerettem volna tanulni, amelyek kifejezetten alkalmasak az értelmes élet, életcélok, feladatok, saját út, hivatás kérdéseivel való munkára.
Időközben megszületett az első kisfiam, és az otthon vele töltött időszak lehetőséget adott a saját utam, terveim átgondolására. Az akkori önismereti folyamatomnak köszönhetően jutottam az elhatározásra, hogy elköteleződöm az értelmes élet témájának kutatása mellett, és összegyűjtök minél több olyan módszert, amelyekkel körbejárhatók ezek a kérdések. Az utóbbi években már ebben az irányban képződtem és a téma mélységét látva, még korántsem értem az út végére.
Amikor újra munkába álltam, szerettem volna életutakat és az életúttal kapcsolatos felismeréseket tanulmányozni, így egy idősek otthonában helyezkedtem el és közben folytattam a képzéseimet.
Ahogy elindultam összegyűjteni a saját út megtalálásához használható módszereket, a tanulás és a módszerekben szerzett saját élmények számomra is olyan tapasztalatokat, élményeket hoztak, mind a saját önismereti, mind a kliensekkel végzett munkámban, hogy végre azt érezhettem, a helyemen vagyok, ez lesz az én utam.
Az eddigi utamon nagyon sok megközelítéssel találkoztam az egyetemi képzésben és azon túl. A legtágabb szemléleti keretrendszert Ken Wilber integrál pszichológiája adja számomra. A pszichológiai iskolák közül nagyon fontos alap számomra Viktor Frankl logoterápiája és egzisztenciaanalízise. Szintén mélyen hatott rám a Rudolf Steiner antrozpozófiája által inspirált, és a holland pszichiáter, Dr. Bernard Lievegoed ill. Dr. Gudrun Burkhardt német orvos által kidolgozott biográfiai munka is.
A közös pont Ken Wilber, Viktor Frankl és Rudolf Steiner számomra is irányadó emberképében, hogy az emberről mindhárman, mint szellemi lényről gondolkodnak, akinek a létezése túlmutat az anyagi megnyilvánulásán.
Mély hatással volt még az életemre a jezsuita szerzetes, Jálics Ferenc által tanított szemlélődő meditáció is.
A logoterápia, és a biográfiai munka módszerein túl használom a coaching és a karriercoaching eszközeit, és az Orientify partnereként alkalmazom az Orientify karrierirányok, tehetségprofil és munkamotivációs profil tesztjeit.